Tanítás után kaptam apámtól egy sms-t, miszerint 3-kor fogszabályozásra kell mennem. Nagyon megijedtem. Egyrészt mivel nem volt nálam se fogkefe, se fogkrém, másrészt eléggé félek a fogorvosoktól. Ígyhát- mivel megvártam Rellát aki még a kiállításon volt- elmentem fogkefét és fogkrémet vásárolni. Mire visszaértem Rellla, Fióna, Botond és Kalapos a suli előtt vártak. Miközben lesétáltunk az ebédlőig kikérdeztem Rellát és Botondot a fogszabályzókról- Rellának jelenleg is van, Botondnak csak volt- és hát rendesen beijesztettek. Rella nyugtatgatott hogy nem fog fájni, csak kicsit kellemetlen lesz az íze annak - ami nem tudom, hogy végülis milyen anyagból készült- amivel a mintát leveszik. Közben megebédeltünk, fogat mostam és mire már észbekaptam már ott ültünk a kórházban.(mivel ott található a rendelő) Végig csak Botond szavai jártak a fejemben: " Az első két hét a legrosszabb. Végig csak algopirinen éltem mivel a fájdalom kibírhatatlan volt és ráadásul még enni sem tudtam". Nagyon féltem.
A fogorvos egy 25 év körüli fiatal srác volt, aki nagyon rendes volt. Mindent elmagyarázott és a félelmem egyre inkább enyhült. Levették a mintát is. Az íze-meglepő- de egyáltalán nem volt rossz! Olyan volt , mint egy rosszabb minőségű mentolos rágó vagy mintha mentolos fogkrémet ettem volna. Később kaptam időpontott a magyar vizsga utáni péntekre. ( Le fogom késni a magyarórákat. Ennél jobb már nem is lehetne:))
Régebben említettem apámank, hogy kilencedikben nyelvvizsgát szeretnék tenni. (angol nyelvből) Azóta teljesen bezsongott! Szerzett nekem angoltanárt a nyárra, könyveket hoz CD-ket mutat....stb. Azt is említettem, hogy egy régi álmom , hogy spanyolt tanuljak. Mivel abban az iskolban, ahová felvételt nyertem nem oktatnak spanyolt, így ez az álmom is veszni látszott.Míg nem apám előállt egy kezdő spanyol és olasz könyvel, és közölte , hogy spanyol tanárt is tud szerezni....nem igazán akartam így belevetni magam a tanulásba, de mindenesetre nagyon örülök, hogy apukám ennyire támogat és segít abban, hogy elérjem a célomat:)
